Úgy kezdődött, hogy rosszul érezted magad, fájt valamid, és elmentél az orvoshoz...

Betegek mesélik

Betegek mesélik

A járásképtelenség határán, jövedelem nélkül...

Lejárt a táppénzjoga, keresőképtelen, a háziorvos és a munkáltatója is szívatja...

2016. május 30. - Nieve

disabile-invalido.jpg

Tisztelt Magyar beteg blog!

Szeretném leírni a történetemet, lehet, hogy mással is megesett hasonló. Vidéki vagyok.  Már 2000-ben meg akarták operálni a gerincemet és a térdem is nagyon rossz volt már akkor is. Egyedül voltam a gyerekkel, nem mehettem kórházba, muszáj volt dolgozni.

Sok kezelés után kicsit jobb lett, és találtam olyan munkát, amit el tudtam látni, és nem engedtem a műtétet. Azt a munkát nyolc évig tudtam csinálni, aztán becsődölt a cég, és 53 évesen az utcára kerültem. Hiába kerestem, a korommal a válság közepén nem kellettem sehová. Mindent elvállaltam, ami akadt, a legnehezebb fizikai munkát is, fájdalomcsillapítókon éltem. Persze tovább romlott a gerincem, a térdeim, aztán a csípőm is kopni kezdett. A vállaim is annyira fájtak, hogy nem tudtam feküdni se. Aztán tele lettek a lábaim viszerekkel, az egyiket operálták, de már visszajöttek, és elkezdtek erősen zsibbadni a kezeim. Hiába mentem a reumára, ráírták, hogy -kezei fájnak-, és kész. Aztán már annyira fájtak az ujjaim és a csuklóm, hogy nem tudtam fogni sem. Az amerikai úton megvizsgáltak, és alagút szindróma volt mind a kettőn. Az egyiket megoperálták, de nem sikerült, most ugyanolyan rossz mind a kettő. A másikat is akarják, de akkor minek, ha nem segít. Aztán már a karjaim is fájtak, zsibbadtak, kiderült, a bal karomban valami ideg károsodott. Az egész gerincem elgörbült, több helyen sérv is lett benne. A térdeim Mr vizsgálatára az ortopédián azt mondták, protézist kell beültetni, de két év a várólista. A csípőmben évek óta be van gyulladva valamilyen tömlő, állandóan úgy fáj, hogy alig tudok aludni is, Azt is az Mr mutatta ki, hiába jártam orvostól orvosig. Csak a fájdalomcsillapítókat akarták szedetni velem állandóan. Szedtem is amíg ki nem készült a gyomrom, állandóan fáj, refluxom is lett, és polipok nőttek bele. Már alig tudok járni, nem tudok lépcsőn menni, vonatra , buszra szállni. Nem tudok kapaszkodni se. Nem tudok kádba ülni mert nem tudok felállni a térdem és a kezeim miatt. Már lejárt a táppénz jogom és csak most indul a leszázalékolás intézése. Nem tudok dolgozni, és a háziorvos ki akart írni keresőképesnek. A munkahelyemen az üzemorvos alkalmatlannak minősített a munkára, és megmondták, hogy táppénz nem jár már, de a lila papírt tovább kell kapjam, mert különben igazolatlan lesz belőle. A felülvizsgálaton a főorvos és a háziorvos meg akart győzni, hogy nem adhatják tovább, de mondtam, hogy a munkahelyemen megmondták, hogy igenis jár.

Nemhogy nem segítenek a betegen, hanem még ahogy csak lehet, próbálnak kitolni vele, és azt mondták, ne is reménykedjek, hogy le fognak százalékolni, mert nem olyan súlyosak a bajaim. Pénz nélkül, betegen, itt vagyok, és nem tudom mi lesz velem. Két hét múlva megyek a kórházba, akkor mondják meg, kell-e operálni a gerincemet. Négy hét múlva már biztosításom se lesz, mi lesz akkor velem?

Kati néni

 

A bejegyzés trackback címe:

https://amagyarbeteg.blog.hu/api/trackback/id/tr348760490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása