saját fotók

  Előrebocsátom, hogy nem szándékom lehúzni a kórházat, éppen ezért nem nevezem meg. Az átlagnál sokkal jobbak a körülmények, ám mégis vannak olyan hibák, amiken fontos volna javítani a betegek, és helyenként a dolgozók  érdekében is.

  Tehát fél egy volt, mire elfoglalhattam az ágyam. A széken ülve néztem végig, ahogy lehúzták az ágyat, majd azonnal ( !! ) jött két takarító asszony, és valószínűleg fertőtlenítőszeres ronggyal az ágyat a faltól körbejárhatóan elhúzva körbe minden részét lemosták, majd ugyanazzal a ronggyal a falra rögzített körbefutó ( a képen látható ) védősávot is letörölték. Eddig nem is volt semmi hiba, de amikor az előző beteg által kiürített éjjeliszekrényt ugyanazzal a ronggyal ( anélkül, hogy kimosták volna ) törölték át, és csak kívülről, akkor azért belül felszisszentem. Mindig van nálam törlőkendő, így nem tettem szóvá, megoldottam a dolgot. annál is inkább, mert máshol tapasztaltam, hogy az ágyat sem mossák le két beteg között, csak áthúzzák.

  Beköltöztem a kis szekrénykébe, átöltöztem, és kezdtem keresni a ruhásszekrényt. Hiába... ugyanis nem volt. Később kiderült, ( három nap után költöznöm kellett ) hogy egyik szobában sincsen.

  A képen látható, még ruhafogasnak is csak jóindulattal nevezhető valami volt csak, ami így kánikulában még nem tragédia. De azért az ember nem egy sporttáskában, vagy kis bőröndben tárolná a felsőruháját egy vagy több hétig, A fogas helyére simán befért volna három kis öltözőszekrény. Az más kérdés, hogy a négyágyas szobákban is ugyanilyen hármas fogas volt.

  Ne hallgassuk el a pozitívumokat sem! A falak hófehérek. Az ablakon szalagfüggöny,  (tiszta) a mosdó, a csapok, székek, asztalok tiszták, fertőtlenítő kézmosó és papír kéztörlő mindig volt, ha elfogyott, kérésre pótolták. A mellékhelyiségek és tusolók tiszták, szagmentesek voltak, ott is volt kézfertőtlenítő, papírtörlő. A wc papírral időnként gond volt, de a magyar beteg felkészült.

  Ami a sok esetben nehezen mozgó, vagy  frissen műtött betegnek gondot okozhatott, az hogy a folyosó legelején volt a mosdó és a wc, és a túrázás sok fájdalommal járt, ami elkerülhető lett volna, ha a folyosó közepén helyezték volna el a vizesblokkot. A folyosón nem tudtam fotózni, mert a nővérpult közelében nem akartam. A pulttal szemben a falon kiragasztva egy tájékoztató, hogy az ápoló személyzetnek milyen munkafázisok után, és minek, vagy kinek az érintése után kell fertőtlenítő kézmosást végeznie. Sajnos megfigyelésem szerint ezt egyáltalán nem tartották be. Gumikesztyű mindig volt elég, de szemtanúja voltam, amikor a fürdetésből visszahozott beteget, és a levetett szennyes ruháját , lehúzott ágyneműjét érintő gumikesztyűs kézzel egy másik beteg ágyát és ruházatát is megérintették. Amikor a kórházi fertőzések száma ilyen ütemben növekszik, ez megengedhetetlen! Nem csak a beteg, de az ápoló személyzet saját egészségét is veszélyezteti .

  Végezetül, a folyosók burkolatáról, ami nedvesség hatására rendkívül csúszósnak bizonyult. Sajnos többször előfordult, hogy eléggé nagy kiterjedésű kiöntött kávé, vagy egyéb folyadékfolton  csúsztam  meg, és visszafelé 20 perc után sem volt feltakarítva. Pedig jeleztem amikor észleltem. Én már számítottam rá, és figyeltem, de bárki eleshetett volna rajta.

  Igyekeztem tárgyilagos lenni, elmondani a pozitívumokat, de nem elhallgatni a problémákat sem. Összesítve elmondhatom, hogy a hibák ellenére a minősítés jónak mondható, de van még javítanivaló.

  Legközelebb az étkezésről, az étel minőségéről, és a büféről szerzett tapasztalatokat osztom meg az érdeklődőkkel.

  Éva