Tisztelt Magyar beteg blog! Szeretném leírni a történetemet, lehet, hogy mással is megesett hasonló. Vidéki vagyok.  Már 2000-ben meg akarták operálni a gerincemet és a térdem is nagyon rossz volt már akkor is. Egyedül voltam a gyerekkel, nem mehettem kórházba, muszáj volt dolgozni.

  Régóta beteg vagyok, sajnos sokat járok orvoshoz, de nem szórakozásból. Már hosszú ideje észrevettem, hogy az orvosok nem szeretik vizsgálatokra küldeni a beteget, egyből csak fájdalomcsillapítót írnak fel, anélkül hogy tudnák, miért fáj ami fáj.

  Két hét elteltével,miután telefonon megkérdezem, hogy elkészült-e a lelet, újra a váróban ülök, némi szorítással a gyomrom körül. Viszonylag gyorsan bejutok, leülök a dokival szemben, Valamit ír még, aztán rám néz .

  A várakozás hosszabbnak tűnik, mint amennyi a valóságban, aztán csak eltelik a harmincnyolc nap. A felkészült beteg mielőtt elindulna, a biztonság kedvéért felhívja a szakrendelőt, mert van az úgy néha,  - gyakran - hogy a rendelési idő hipp - hopp megváltozik. " Tessék jönni nyugodtan, a…

  Megkönnyebbülve feltápászkodok, megtörlöm a szám, a szemem, ami nem a meghatottságtól volt könnyes.  ,    - Megkínoztuk, ugye? - kérdi a doki egy csepp együttérzést mutatva, vígasztalólag. Ááááá, nem olyan nagyon, felelem, ami igaz is, hiszen fájdalmat egy pillanatig sem éreztem, csak kellemetlen…

  Több mint egy évvel ezelőtt kezdődött. Sose volt baj a gyomrommal, aztán egyik napról a másikra elkezdtem felfújódni, és az arcom és a nyakam sokszor forró lett, és olyan vörös minta főtt rák.Nem fájt semmim, de egyre rosszabb lett sokszor, ha nem ettem semmit akkor is 6 hónapos terhesnek néztem…